A h�df�b�l val� kit�r�s m�r a Cobra m�velet keret�ben zajlott. 1944. j�nius 13-�n a n�metek megkezdt�k Anglia t�mad�s�t a V-1 (Vergeltungswaffe - "bossz��ll�s fegyvere") jelz�s� "sz�rnyasbomb�kkal". Augusztus 25-�n De Gaulle �s a sz�vets�ges csapatok bevonulhattak P�rizsba, szeptember 5-�n Br�sszel is felszabadult.

A normandiai partrasz�ll�s, �ltal�ban a m�sodik vil�gh�bor�s "m�sodik front" problematik�ja nagyl�pt�k� vil�gpolitikai, hatalmi probl�m�kat, strat�giai �rdekeket �s a szolg�latukba �ll�tott taktikai megfontol�sokat �rintett. A hitleri N�metorsz�g a "vill�mh�bor�" elm�let�t vallotta, amely szerint a t�mad�s �ldozat�ul kiszemelt �llamot el�z�leg politikailag el kell szigetelni, majd a fegyveres er�k massz�v, meglepet�sszer� csap�s�val kell vill�mgyorsan sz�tz�zni. Minthogy N�metorsz�g els�sorban kontinent�lis hatalmak ellen k�sz�lt h�bor�ra �s gazdas�gi lehet�s�gei viszonylag korl�tozottak voltak, haditenger�szete gyeng�bb volt az amerikai �s az angol flott�n�l. A n�metek a tengeri harcban a tengeralattj�r�knak �s a l�gier�nek tulajdon�tottak d�nt� jelent�s�get.

Az akkori angol katonai doktr�na vez�relve a tengeri uralom kiv�v�sa volt, a legf�bb eszk�znek az er�s flott�t �s a haditenger�szeti t�maszpontok rendszer�t tekintett�k. A katonai rendszerben a sz�razf�ldi hader� m�sodrend� szerepet j�tszott. Anglia egy kontinent�lis h�bor�ban nem sz�nd�kozott nagy hader�vel r�szt venni.

Az Egyes�lt �llamok hivatalos katonai doktr�n�j�nak h�rom legf�bb t�tel�t John D. Heyes Peripheral Strategy c�m� k�nyv�ben a vil�ghatalomm� v�l�sban, ennek �rdek�ben a tengerek ellen�rz�s�ben, ennek eszk�zek�nt pedig nagy hadihaj�kb�l �ll� flotta hadrendben tart�s�ban foglalta �ssze. A washingtoni korm�nyzat kit�ntetett figyelmet ford�tott a haj�gy�rt�sra. A sz�razf�ldi hadsereg, melyhez szervezetileg a l�gier� is tartozott, a m�sodik vil�gh�bor� kezdetekor alacsony l�tsz�m� volt, �s l�nyeg�ben az els� vil�gh�bor�b�l megmaradt r�gi haditechnikai eszk�z�kkel rendelkezett.

A n�met "vill�mh�bor�s" had�szati felfog�ssal szemben az Egyes�lt �llamok �s Anglia katonai doktr�n�j�nak alapelve volt, hogy a h�bor� els� id�szak�ban hader�ik lehet�leg ne bocs�tkozzanak hadm�veletekbe az ellens�g f�er�ivel. Csak korl�tozott er�kkel �s eszk�z�kkel a perif�ri�n tev�kenykedjenek, meg�rizve saj�t f�er�iket a h�bor� befejez� szakasz�ra, amikorra az ellenf�l er�forr�sai m�r kimer�ltek.

Hadt�rt�n�szek szerint a n�met, az angol �s az amerikai strat�gi�nak k�z�s von�sa volt, hogy a kit�z�tt c�l el�r�s�nek lehet�s�g�t tekintve a legkedvez�bb helyzetet vette alapul, �s egyik sem sz�molt azzal, hogy a politikai �s a had�szati helyzet a h�bor� folyam�n megv�ltozhat.

Moszkva m�r 1941-ben javasolta a brit korm�nynak a m�sodik front megnyit�s�t, 1942-ben pedig m�r k�vetelte, hogy az Egyes�lt �llamok �s Anglia fegyveres er�i kezdjenek Nyugat-Eur�p�ban nagym�ret� hadm�veletekbe, �s ezzel k�nyszer�ts�k a n�met hadvezet�st, hogy legal�bb 40 hadoszt�lyt vonjon el a keleti frontr�l. Szavakban mindk�t korm�ny egyet�rtett ezzel. A h�rom korm�ny megegyez�s�r�l 1942. j�nius 12-�n Londonban, Moszkv�ban �s Washingtonban hivatalos k�zlem�ny jelent meg, mely szerint "teljes megegyez�s j�tt l�tre az Eur�p�ban 1942-ben megnyitand� m�sodik front halaszthatatlan feladatait illet�en".

Winston Churchill h�bor�s eml�kirataib�l azonban kit�nik: az amerikai �s az angol deleg�ci� az 1941 december�ben tartott washingtoni konferenci�n megegyezett, hogy a k�t hatalom hader�i legkor�bban 1943-ban kezdik meg a behatol�st Eur�p�ba. Amire v�g�l 1944-ben elj�tt a D-nap, a keleti fronton m�r a szovjet csapatok kez�ben volt a kezdem�nyez�s.

Az amerikai �s a szovjet csapatok v�g�l is 1945. �prilis 25-�n tal�lkoztak egym�ssal Torgaun�l ("elbai tal�lkoz�s").
 

A D-napr�l hatalmas bibliogr�fia �s filmogr�fia sz�letett. Franciaorsz�gban �j k�nyvek garmad�ja �rkezett a k�nyvesboltokba. Dan Van der Vat t�rt�n�sz toll�b�l sz�letett A legnagyobb partrasz�ll�s, amelynek el�szav�t John S. D. Eisenhower, a legend�s "Ike" t�bornok, a k�s�bbi amerikai eln�k fia �rta. A franci�k egy k�l�n Larousse-enciklop�di�t adtak ki a II. vil�gh�bor�r�l.

Olaszorsz�gban a legnagyobb sikert David Stafford sk�t t�rt�n�sznek a D-nap: visszasz�ml�l�s c�m� k�nyve aratta. A m� a "leghosszabb napot" eleven�ti fel a vezet�knek (Churchill, De Gaulle, Szt�lin, Hitler) �s azoknak a szempontj�b�l, akik az els� vonalban egyszer� katonak�nt, civilk�nt harcoltak Eur�pa felszabad�t�s��rt - �rta a Corriere della Sera c�m� mil�n�i napilap. Szerepel a k�nyvben Glenn Dickin l�v�sz, a 2400 kanadai egyike, akit egy repesz �lt meg a normandiai Fontaine-Henry temploma mellett. Haz�j�ban testv�reinek minden els�sz�l�tt fia az � nev�t viseli, �s r�la nevezt�k el Saskatchewanban a Dickin-tavat is.

Stafford k�nyv�nek f� forr�sai a visszaeml�kez�sek �s a szem�lyes levelez�sek. A m� egyik szerepl�je, Bill Tucker ejt�erny�s m�r az 1943-as salern�i partrasz�ll�st is �t�lte, amikor h�sz�ves veter�nk�nt Normandi�ban harcolt a 82. hadoszt�ly tagjak�nt. "A nevel�s, amit a hadoszt�lyn�l kaptam, felbecs�lhetetlen seg�ts�get jelentett sz�momra, valah�nyszor neh�z munk�t kellett elkezdenem �s v�gigvinnem" - �rta.

A k�nyvben azok is helyet kaptak, akik a maguk ter�let�n el�k�sz�tett�k a sikeres hadm�veleteket: a rejtjelfejt�k, illeg�lis �js�gok �r�i, szerkeszt�i. P�ld�ul Peter Moen, a legnagyobb illeg�lis norv�g lap f�szerkeszt�je, akit a n�cik elfogtak �s b�rt�nbe vetettek. Moan fogva tart�sa minden napj�n lejegyzett egy WC-pap�rra egy gondolatot. Hal�la �s a h�bor� ut�n tal�lt�k meg ezeket a feljegyz�seket a cellafal r�s�ben.

A katal�n Juan Pujol a sz�vets�geseknek dolgozott Garbo fed�n�ven, ugyanakkor be�p�lt a n�metekhez is, akik Arabelk�nt tartott�k sz�mon. Az volt a feladata, hogy elhitesse a n�ci vezet�kkel: a partrasz�ll�s Normandi�ban csak megt�veszt� man�ver lesz, az igazit �szakabbra hajtj�k v�gre. Pujol 1944 december�ben magas brit kit�ntet�st kapott, majd elt�nt. 1984-ben t�nt fel ism�t, amikor F�l�p, Edinburgh-i herceg k�sz�netet mondott neki az�rt, hogy hozz�j�rult a sz�vets�gesek gy�zelm�hez. "Garbo" 1988-ban halt meg Caracasban.

Term�szetesen nem hi�nyozhat a francia ellen�ll�s sem, melynek tagjai a nagy nap el�tt fesz�lten v�rt�k, mikor hangzik fel a r�di�ban Paul Verlaine �szi sanzon c�m� verse. Az ellen�ll�k tudt�k, hogy ha a vers az "automne" (�sz) sz�ig eljut, k�zel a t�mad�s id�pontja.

1944. j�nius 5-�n Winston Churchill brit minisztereln�k t�viratban k�z�lte Joszif Szt�lin szovjet vezet�vel, hogy �jszaka megindul a hadi g�pezet, �tezer haj�val �s 11 ezer rep�l�vel. Ugyanezen a napon Dwight D. Eisenhower t�bornok, val�sz�n�leg a balszerencse el�z�s�re, megfogalmazott egy m�sik telegramot: "Partrasz�ll�inknak nem siker�lt megvetni�k a l�bukat. Elrendeltem a visszavonul�st." Elk�ld�s�re szerencs�re nem lett sz�ks�g.

"Nem vagyok biztos abban, hogy fel fogom ismerni a t�jat. A partrasz�ll�s ut�n id�m javar�sz�t azzal t�lt�ttem, hogy a boz�tosban rejt�ztem" - mondja a 82 �ves Clarence Felt, egyike annak a sz�z amerikai veter�nnak, aki a 60 �vvel ezel�tti csata �vfordul�j�ra visszat�r Normandi�ba, hogy a helysz�nen vegye �t a francia becs�letrendet. "Annak idej�n m�s dolgom volt, nem a n�zel�d�s" - folytatja az egykori ejt�erny�s, aki az els� felszabad�tott francia falu, Sainte-Mere-Eglise k�rny�k�n �rt f�ldet a nagy napon, majd t�rsaival egy�tt elfoglalta a telep�l�st.

A veter�nok tisztelet�re az indul�s el�est�j�n Franciaorsz�g nagyk�vets�ge adott fogad�st. A kit�ntetet�sre javasoltak list�j�t a volt frontharcosok amerikai hivatala �ll�totta �ssze, "vit�zs�gi krit�riumok" alapj�n. A r�sztvev�k �r�mmel id�zt�k fel hatvan �vvel ezel�tti eml�keiket. Bill Priest a normandiai parton alig k�t l�p�sre landolt a n�metek Atlanti Fal n�ven ismert er�drendszer�t�l a j�nius 5-r�l 6-ra virrad� �jszak�n. "A h�tamon fek�dtem, teljesen belegabalyodva ejt�erny�m k�t�lzet�be. Kil�pett egy n�met, fegyver�t a sisakomra helyezte, m�ig eml�kszem a f�mtestek �tk�z�s�nek hangj�ra. Visszafojtottam a l�legzetemet, minden er�mmel im�dkoztam, �s mivel a n�met halottnak v�lt - nem l�tt." A 80 �ves New York-i, aki ha m�dj�ban �ll, ma is gyakorolja az ejt�erny�z�st, m�g rem�nykedik abban, hogy a j�v� h�ten a 101-es l�gi sz�ll�t�s� amerikai hadoszt�ly n�h�ny m�s veter�nj�val egy�tt megism�telheti a hatvan �vvel ezel�tti ugr�st.

A veter�ncsoportban egyetlen h�zasp�r vesz r�szt: Kathleen �s Andrew Dedick. Az asszony 83 �ves, a f�rfi 87, a n� �pol�n� volt a partrasz�ll� seregben, a f�rfi gyalogs�gi �rmester. "Csak k�s�bb, az ardenneki csat�ban ismert�k meg egym�st" - mondja a nyolcgyermekes anya, aki amerikai nemzeti sz�n� p�l�t visel. "Gondolhatj�k, mennyire meg vagyunk hatva: nem csup�n mindketten �letben vagyunk m�g, de egy�tt tehetj�k meg ezt az utaz�st is" - s�hajt Kathleen, aki sz�vesen eml�kszik vissza n�sz�tjukra, amelynek sz�nhelye a felszabad�tott P�rizs volt.

A d�l-virginiai Richmondb�l �rkezett Charles Curley f�stkarik�kat ereget �s minden franci�val al��ratja eml�kk�nyv�t, amelyben m�r igen sok n�v szerepel. Curley rendszeresen visszat�rt az elm�lt �vtizedekben Normandi�ba, sz�mos francia bar�tj�val �polja a kapcsolatot. Az egykori gyalogs�gi tisztet boldogg� teszi a kit�ntet�s: "Kiss� sokat kellett r� v�rni, de micsoda �r�m!" M�r csak az�rt is, mert a francia elismer�s saj�t v�ros�ban is h�ress� tette, �llam�nak szen�tora vacsor�ra h�vta meg a veter�nt. T�bben is visszaeml�keznek halott bajt�rsaikra. "Al�zattal kell gondolnunk azokra, akik elestek a harcban, vagy nem �rt�k meg m�r ezt a napot" - jegyzi meg a 86 �ves fekete b�r� washingtoni William Calbert.

"Az �n egys�gemnek 227 tagja volt, �s csak 27-en t�rtek haza" - mondja a 85 �ves Howard Grant, aki ma is b�szke arra, hogy r�szt vett a csat�ban, �s ezzel hozz�j�rult a vil�g megh�d�t�s�ra t�rekv� zsarnoks�g sz�tz�z�s�hoz.